Dr. Mihálkovics Tibor ✝ (1943-2021)

2021-02-24

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Dr. Mihálkovics Tibor életének 78. évében 2021. február 16-án elhunyt. Drága halottunkat 2021. év február hó 24. napján a legszűkebb családi körben helyeztük örök nyugalomra. Lelki üdvéért a gyászmisét egy későbbi időpontban tartjuk majd meg!

1943. augusztus 12.-én született Budapesten.

Az Apáczai Csere János gimnáziumba járt, majd tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Kar Erősáramú szakán folytatta, ahol 1966-ban jeles eredménnyel szerezte meg diplomáját.

1966-ban a Villamosenergiaipari Kutató Intézet (VEIKI) Villamos Berendezések Főosztályán, a Zárlati Próbaállomáson kezdete meg munkáját, mint tudományos munkatárs, majd főmunkatárs.

1966-ban kezdett el foglalkozni a visszaszökő feszültség mérésére alkalmas tranziens kisminta fejlesztésével. A kiterjedt hálózatok visszaszökő feszültségének vizsgálatára alkalmas kisminta 1969 végére elkészült, ezt követően került sor a legnagyobb hazai nagyfeszültségű állomások visszaszökő feszültség paramétereinek kimérése. A tranziens modellről és a hazai nagyfeszültségű hálózat visszaszökő feszültség paramétereiről Dr. Szabó-Bakos Róberttel közösen cikket publikáltak.

Számos esetben vett részt a hálózaton fellépő sikertelen megszakító működés okainak kiderítésében és adott javaslatot annak üzembiztossá tételében. Kezdetektől foglalkozott a visszaszökő feszültség számítási módszerével, mely témában magyar, angol és német nyelven is több publikációja jelent meg.

Folyamatosan foglalkozott a nagyteljesítményű vizsgálatokkal és a vizsgálati technikák fejlesztésével, mely témában szintén számos publikációja jelent meg.

1971-től Kertész Viktorral hároméves kutatási téma keretében foglalkozott a szabadvezetéki nagyfeszültségű szigetelőláncok ívállósági vizsgálati módszerével. Az eredményeket számos magyar és idegen nyelvű cikkben publikálta. A témában írt dolgozatáért kandidátusi címet kapott. 1978- ban, párizsi ülésén a javasolt új vizsgálati módszert a CIGRE elfogadta, 1980- ban a nagyfeszültségű szigetelők ívállósági módszeréről új magyar szabványt készített.

Ezt követően a nagyfeszültségű megszakítók vizsgálatára alkalmas szintetikus áramkör visszaszökő feszültség beállítási és szabályozási kérdésével és a nagyértékű berendezés túlfeszültségével foglalkozott, mely témában 1981-ben Berlinben, az IPH jubileumi ülésén előadást tartott.

1977-óta foglalkozott nagyteljesítményű blokkok generátora és főtranszformátora közötti nagyáramú tokozott sínezés problémakörével. A VERTESZ-szel közösen kifejlesztették a korszerű, kisfeszültségű 11000A névleges áramú tokozott sínhidat a Paksi Atomerőmű 220MW-os gépeihez.

1976-tól a Nagyfeszültségű Üzemviteli Osztály vezetője, 1983-tól a Zárlati Próbaállomás vezetője volt. Fő feladata a Zárlati Próbaállomás primer berendezéseinek és ezek vizsgálati lehetőségeinek fejlesztése, új áramkörök kialakítása volt.

1986-tól OTKA megbízása keretében foglalkozott a nagyfeszültségű SF6 gázoltású megszakítók áram nullátmeneti jelenségeinek kutatásával, az ív modellezésével.

1989-ben az ELMŰ Rt. Vizsgálóállomásának lett a vezetője, majd egyéb részlegek hozzácsatolása után az ELMŰ Rt. Minőségügyi főosztályának vezetője. 1992-ben műszaki főtanácsosi címet kapott. Itteni főbb munkaterületei: az ELMŰ hálózatára beépítendő közép- és nagyfeszültségű készülékek és berendezések kiválasztása, a közép- és nagyfeszültségű hálózatok túlfezsültégvédelme fémoxid korlátozókkal, védelmi elvek kidolgozása, illetve a 120kV-os hálózat zárlatkorlátozási módszerének vizsgálata volt. A vonatkozó szabványok szerinti nagyteljesítményű típus- és darabvizsgálatok, zárlatkorlátozás a nagyfeszültségű hálózaton, túlfeszültség védelemi irányelvek kidolgozása, hálózati visszahatások elemzése, áramváltók tranziens viszonyainak elemzése, nagyfeszültségű készülékek, berendezések tenderkiírása, több tématerületen az ELMŰ Társasági Termékkatalógus (TTK) lapjainak elkészítése, ELMŰ RT. hálózatán fellépett üzemzavarok elemzése, okainak feltárása (10kV-os gyűjtősínen fellépő „szimultán” zárlatok, kelenföldi 120kV-os kábel meghibásodásai stb.)

2002-ben ment nyugdíjba, 2002 óta az INFOWARE Rt. Zárlati Próbaállomás és Mérnökiroda vezetője. Az ELMŰ Rt. 2000-ben ugyanis bezárta Vizsgálóállomását, az eszközöket, berendezéseket az INFOWARE Rt. vásárolta meg és Dr. Mihálkovics Tibor vezetésével szigetszentmiklósi telephelyén gyakorlatilag változatlan paraméterekkel felépítette akkreditált Zárlati Próbaállomását.

Főbb munkaterületei: szabványos zárlati-, villamos szilárdsági-, melegedési vizsgálatok; a korábban felsorolt területeken túlmenően üzemzavarok elemzése.

2002-től az Infoware Rt. Mérnökirodájának vezetője volt, 2015-től nyugdíjas szakértőként dolgozott tovább az Infoware Zrt.-nek haláláig.

2006-ben megalapította MiKoMi Kft.-t, melynek haláláig ügyvezető tulajdonosa volt.

1966-tól volt a MEE tagja, és több évig az MTA Elektrotechnikai Bizottság tagja is volt. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Műszaki Tudományos Bizottság titkára, az Energia Szakosztály IB tagja volt.

Hazai és nemzetközi publikációinak száma meghaladja az 50 darabot.

Cikkeiért a Magyar Elektrotechnikai Egyesület 3 esetben Nívó-Díjjal jutalmazta, továbbá 1984-ben Zipernowsky és 2004-ben Déri díjat kapott. 1993.-ban megkapta az MVM Zeusz díját is.

Az Egyetem Szenátusa 2017-ben aranydiploma adományozásával ismerte el értékes mérnöki tevékenységét.

Nyelvtudása német, angol és orosz volt.